Üdvözöllek!
A statisztikák alapján sajnos nem sokan nézik a Blogomat,konkrétan csak az egyik bejegyzésemet nézték meg,azt is csupán egyetlen ember,így nem tudom,van-e értelme folytatni vagy sem.Az előző weboldalam is ezért vesztette értelmét,ami egyébként 2008. óta megvan.
Térjünk a lényegre!
Kedden egy, már régóta tervezett utunkat vittük véghez Amival,a szlovákiai Komarno (Észak-Komárom) városát néztük meg.Egyrészt azért,mert még sohasem voltunk Szlovákiában,másrészt szerettem volna az ottani vasúttal is megismerkedni közelebbről.Azért erre a városra esett a választás,mert viszonylag gyorsan és egyszerűen megközelíthető.Még tavaly voltunk Esztergomban,a cél Párkány volt,sajnos a hídig sem jutottunk el a felhőszakadás miatt,így eddig várnunk kellett Szlovákiával.
Az első vonattal indultam el,Amival Szolnokon találkoztunk,majd KÖKI,Kelenföld.Kelenföldtől IC-vel utaztunk tovább Komáromig.A fülkében egy idős úr volt az útitársunk,aki végig olvasott.Komáromba érve "megtámadtuk" a helyi Tesco-t,ahol vettünk fel pénzt,mert Szolnokon és Pesten sem volt időnk pénzt levenni.Itt váltottam is,16 Eurót vittünk magunkkal Szlovákiába.Érdekes,mert itt találkoztunk Szlovákokkal,akik jöttek vásárolni hozzánk,míg a túloldalt csak az állomáson találkoztunk velük,a városban csak helyi magyarokkal.Mindenki kedves volt egyébként.A séta közben figyelmesek lettünk arra,hogy szinte mindenhol épül valami,vagy felújítás alatt áll.Bementünk egy vásárcsarnokba szétnézni.
Az egyik boltot azonnal "megtámadtuk",mert Kofolát szerettem volna venni.Tudniillik ez egy népi ital náluk,rengeteg változatban kapható.Egyik ismerősöm kóstoltatta meg velem még tavaly,azóta szerettem volna már venni.Kinéztünk a vasútállomásra is,ahol két gép ácsorgott bent.
A váróterem tiszta és rendezett,néhány utas ült bent csak.Néztem a menetrendet,elég gyér a forgalom ezen az állomáson,ráadásul az egyik vonalon vágányzár volt éppen,így összesen két vonatot tudtam felvenni videóra két órahossza alatt.Az egyik egy,a RegioJet által üzemeltetett dízel Talent motorvonat,a másik pedig egy Kocúr által vonatott tartályvonat.A forgalmi szolgálattevő kollégának szintén vörös sapkája volt,ahogy az nálunk is van.
A "Vonatindító jelzőeszköz",azaz a tárcsa is majdhogynem ugyan olyan,annyi különbséggel,hogy náluk egy fehér kereszt is van a zöld részben.Ettünk helyi "gyors kaját" is,méghozzá Gyros Burgert.Nagyon finom volt,az ára 2 Euró körül van,jól tele pakolják husival!
Még bementünk egy helyi élelmiszer boltba is,ahol felpakoltuk magunkat Szlovák édességekkel,amiket hazahoztunk az itthoniaknak.Itt is mindenki nagyon kedves volt,egy néni javaslatára választottunk süteményt is.Sajnos időnk már nem nagyon volt,így elindultunk hazafele,pihenni is kell,mert...
Mert másnap két cimborával mentem a Mátrába túrázni!
Hajnali fél öt,indulás az állomásra,irány Gyöngyös!Az utat szinte végig aludtam,nagyon fáradt voltam az elmúlt napok végett.Gyöngyösön még volt bő fél órám,mire Feri és Attila megérkeztek kocsival.Feri az a srác,aki megkóstoltatta velem a Kofolát,ha már nemrég írtam róla!Természetesen most is hozott,méghozzá vaníliásat.
Miután megérkeztek,elindultunk autóval Mátraszentimrére.Kanyarogtunk az őszi fák között,éppen emiatt jöttem én is,még ősszel sohasem túráztam a hegyekben,nagyon kíváncsi voltam, milyen ilyenkor az erdő.Itt leparkoltunk,majd útnak is indultunk egy 15,6 km-es túrára,amely érintette a Galyatetőt is.Kezdetben egyenes szakaszokon haladtunk,közben rábukkantunk egy elhagyott kisvasút nyomaira is!A túraútvonal körülbelül 4 km-en keresztül ennek a nyomvonalán halad,néhol megvannak még a talpfák is,illetve a fahidak.
Az erdő változatos volt,mellettünk haladt egy patak is.Találtunk egy síremléket és egy elhagyott erdei házikót is,ami meglepően jó állapotban volt.Miután kiértünk az erdőből,egy táborhelyet pillantottunk meg,és innen műúton haladtunk egyenesen,mígnem pár száz méter után elértük a Mátravasút egyik végállomását.
A környék teljesen üres volt,sehol egy lélek,ilyenkor már vonat sem jár erre.Rövid tartózkodás után folytattuk utunkat.Innentől kezdve már felfelé mentünk,néhol igen nagy kaptatók vártak ránk,itt már le is izzadtam rendesen.Csak mentünk és mentünk,végül elértük Galyatetőt.Itt már nyüzsgés volt,sok turista sétálgatott erre.Vettünk egy-egy hamburgert,majd felnéztünk a kilátóra.Aki erre jár,semmiképp se hagyja ki,a látvány csodálatos,főleg ilyenkor,mikor az erdők sok színben pompáznak!Körülbelül fél órát töltöttünk el itt,majd indultunk is tovább,még másfél óránk volt odaérni az autóhoz.
Az út innen már lefelé vezetett,errefelé több emberrel is összefutottunk már,időközben a Nap is elindult lefelé.Útközben még többször is megálltunk,nem lehetett kihagyni egy-egy fotó készítését a Naplementében.Vámosgyörkön elköszöntem Feriéktől,majd egyedül folytattam utamat.
Összességében nagyon jó élmény volt ez a két nap,viszont el is fáradtam rendesen,pláne,hogy másnap már munka is volt,egy biztos,emlékezetes napok voltak!